pannonhalmi borvidék
A borvidék klímájára a Bakony-vidék, részben a Győri medence és a Marcali medence gyakorol hatást. Időjárási viszonyai kiegyenlítettek, országos viszonylatban közepes fény-, hő- és jó csapadék ellátottsága. A Pannonhalmi-dombság Győr- Moson- Sopron megye déli részén helyezkedik el. A Pannonkor végén, de inkább a felsőpliocén elején kéregmozgások indultak meg. Az egységes pannontábla észak-nyugati és dél-keleti irányú vetődési vonalak mentén összetört. Két fővölgy a Pannonhalmi- völgy és a Tényői-völgy alakult ki és kiemelkedett három vonulat a Pannonhalma, Ravazd-Csanaki és a Sokoró.
A Pannonhalmi-dombság területén a szőlőtermesztés gyökerei a római korig nyúlnak vissza. Írásos feljegyzések I. István király uralkodásától fellelhetők. Szent István király pannonhalmi alapítólevele 1002-ben kelt, melyben a tized alá eső termények között az első helyen a szőlő (bor) szerepelt. A XI. században a szőlőtermesztés elterjesztésében kiemelkedő szerepük volt a francia és olasz telepeseknek, valamint a szerzeteseknek. Az 1242. évi tatárjárás kevésbé érintette e vidéket, mint az ország más részeit, így szőlőkultúra majdnem változatlan formában tudott tovább virágozni. A Pannonhalmi Apátság melletti hegyoldalon kivágott erdők helyére szőlőterületek létesültek, melyen a kor legjobb szőlőtermesztési technológiákat használtak.
A török kiűzése után csak lassan ált helyre a rend, tért vissza az élet a szőlőhegyre. XVII. század közepén az apátság kormányzója kiadta, hogy akik a régi szőlőt rendbe hozzák, azok nyolc évig nem fizetnek tizedet és kilencedet. Olyan nagymértékű volt a régi szőlők felújítása, hogy 1637-ben tiszttartó ezt mondta: „Szent-Mártonnak elegendő szőlőhegye van”.
A pannonhalmi bencés kultúra 1000 éves történelme során folyamatosan a bor és a szőlő került a középpontba. A szerzetesek a szőlőtermesztésben a kor legkorszerűbb technológia eszközeit alkalmazták. A térséget irányították, hogy milyen fajtákat telepítsenek, hogyan készítsék elő a talajt a telepítésre, és hogyan védekezzenek a növénybetegségek ellen. A filoxéravész megjelenésekor a szószékről hirdették a híveknek a védekezés lehetőségeit és elsőként ismerték fel a szőlőoltvány fontosságát. A pannonhalmi borok nagyon kedveltek voltak országszerte, Budán több önálló borszaküzletet hoztak létre a XVIII. századtól.
A borvidék mai arculatának kialakításában az Apátságnak újra jelentős szerep jutott.
A termőterületet alkotó települések
Terméktípusok
Bor: fehérbor, rozébor, vörösbor, jégbor, főbor (fehér, vörös)
A termőterület talaja
A kristályos kőzet, illetve mészkő alapra települtek a különféle pannon üledéksorok, amelyeknek a valódi vastagságát nagyon változó: főleg homok, homokkő, agyag. Az üledék-felhalmozódás valószínűleg az alsó pliocénben indult meg a Pannon-tenger sekély vizű parti sávjában, főleg folyóvízi eredettel. Ezek a kőzetek figyelemmel kísérhetők a pannonhalmi Várhegy falu felőli oldalán húzódó horog mentén is, ahol helyenként több méter magas homokkő falakkal találkozhatunk.
Főbb szőlőfajták
Olasz rizling, Rajnai rizling, Tramini, Chardonnay, Rizlingszilváni, Cabernet franc, Kékfrankos, Merlot
Tippek, ötletek
A közeli Hefter üveggalériában az országban egyedülálló módon a legjobb külföldi és hazai művészek üvegszobrászati és üvegfestészeti alkotásaik láthatók. A galériában található boltban a művészek által készített ajándéktárgyak is megvásárolhatók.
